Május-május, ahogy szokták mondani a májusi eső aranyat ér. Na hát akkor itt Csurgón minden nagyon termékeny lesz, nagyon sok gyümölcs lesz, mert majdnem egész hónapban esett az eső. De az időjárást leszámítva nagyon jól éreztem magam ebben a hónapban is. Eléggé zsúfolt hónap volt, sok tevékenységben részt vettem, új tapasztalatokat szereztem, rengeteg élménnyel lettem gazdagabb.

A májusi napok nagyobb részét is óvodában töltöttem, többnyire Csurgón tevékenykedtem. Számomra a gyerekekkel minden nap egy ajándék, rengeteg mosolyt, kedvességet kapok tőlük, mindenik gyerek egy kis csoda. Minden hétfőn spanyol önkéntes társammal, Paquival közösen festettünk a gyerekekkel, ami abból állt, hogy kaptak egy nagy papírt, amire mindenki azt festett, amit csak akart, úgy keverték a színeket, ahogy nekik tetszett. A gyerekek is nagyon élvezték ezt a tevékenységet, közbe beszélgettem velük arról, hogy mit rajzoltak éppen akkor a papírra, nagyon érdekes elképzelésük van a gyerekeknek a világról, minden alkalommal tágra nyílt szemekkel figyeltem őket, ahogy alkotnak.

Festés a gyerekekkel, Csurgó

Ebben a hónapban is minden szerdán Somogyudvarhelyen dolgoztam. Reggel 7 órakor leutaztunk a spanyol kollégámmal, Salvadorral. Segítettünk a reggelizésnél, majd angol órát tartottunk a gyerekeknek. A gyerekek nagyon fogékonyak, nagyon sokszor meg voltunk lepődve, hogy mennyi mindenre emlékeznek egy hét elteltével is. Az angol óra után, mikor szép időnk volt kint játszottunk a gyerekekkel. Tudom, hogy nem szép, hogy ezt leírom, de az az igazság, hogy van egy kislány, aki a kedvencem. Ez a kislány, azért a kedvencem, mert önmagamra emlékeztet, mikor én is annyi idős voltam, mint ő most. Kedves kislány, de nagyon makacs, amit szeretne, azt mindenképpen eléri. Kis vezető egyéniség, nagyon sok barátja van az oviban, mindig mindent szeret megszervezni, nagyon fegyelmezetten játszik.

Közös kép a gyerekkori önmagammal :), Somogyudvarhely

Ebben a hónapban részt vettem egy török délutánon, amit a Compass egyesület török önkéntesei szerveztek Kaposváron. Nekem is van egy török önkéntes társam, Hüseyin, ő is szervező volt, mi pedig spanyol társammal résztvevők voltunk. Nagyon jó hangulatban telt ez a délután, az önkéntesek bemutatták Törökországot, egy tartalmas és nagyon részletes bemutató volt. A bemutató után megkóstolhattuk a finomabbnál finomabb török ételeket. A török ételek különlegessége, hogy nagyon csípősek, illetve, hogy ők nem fogyasztanak disznóhúst. A disznót ők tisztátalanak állatnak minősítik, ezért nem fogyasztanak semmiféle disznó származékot. Nagyon sokféle étellel készültek a török a fiatalok, voltak húskészítmények, zöldség készítmények, illetve török édességek is.

Az ételek után, betekintést nyertük a török táncokba is, illetve közösen táncoltunk a táncot. Az önkéntesek nagyon lelkesek voltak, türelmesen tanítottak minket. Nagyon kedves pillanatok voltak, ahogy a nagy csapat megpróbált egyszerre lépni, egyszerre táncolni.

A hónap utolsó hétvégéjét Kaposváron töltöttem a Compass egyesület önkénteseivel. Önkéntes társaimmal egy sport rendezvény keretén belül segítkeztünk, sajnos nagyon rossz idő volt, mindkét nap szakadt az eső. Első nap a résztvevőknek karszalagokat osztottunk, ahogy egy-egy feladatot teljesítettek, nagyon gyorsan eltelt ez a nap, jó hangulat volt. Második nap egy-egy kis csapatnak a vezetői voltunk, úgy voltunk beosztva, hogy egy magyarul beszélő önkéntes mellé volt egy angol nyelven beszélő önkéntes, így nagyon jó volt, mert a fordítás során gyakorolhattam ismét. A programokon kívül is sok időt töltöttünk együtt a többi külföldi önkéntessel, esténként kimentünk a városba, beszélgettünk. Nagyon élmény dús hétvége volt, sok tapasztalatot szereztem, illetve építettem a kapcsolataimat.
Jó érzés volt kicsit kimozdulni a jól megszokott környezetből, betekintést nyertünk jobban az ők tevékenységükbe. Megosztottuk tapasztalatinkat, élményeinket, esetleg problémáinkat. Nagyon kellemesen telt el ez a hétvége Kaposváron. Az esős időjárást leszámítva jó hangulat uralkodott az önkéntesek között. Viccelődtünk, dolgoztunk, szórakoztunk együtt.

Második nap munka után az önkéntes csapat, Kaposvár

A hónap utolsó péntekén Barcson voltunk egy iskolai rendezvényen. Nekünk, önkénteseknek az volt a feladatunk, hogy bemutassuk a saját országunkat, ahonnan érkeztünk. A bemutatók után egy kis feladat lapot töltöttek ki a résztvevők, amit mi állítottunk össze előző napon. A feladatlap rövid kis kérdéseket tartalmaztak arról, amit a bemutatókon láthattak. Én bemutattam Erdélyt, spanyol társaim Spanyolországot, míg török munkatársam Törökországról beszélt a diákoknak. A diákok nagyon tetszett, nagy figyelemmel hallgattak minket. Sok diák szünetekbe odajött hozzánk és angolul próbált beszélgetni velünk. Ez nagyon jó tapasztalat volt, ugyanis eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy a diákok félnek megszólalni angolul, nagyon sok a gátlásuk, de ez a nap most ellenpélda volt.

Erdély bemutatása, Barcs

Így a hetedik hónapom végén bátran elmondhatom, hogy rengeteg felejthetetlen élménnyel gazdagodtam, barátokat szereztem, kapcsolatokat építettem, nyelvtudásomat fejlesztettem. Még 5 hónap van hátra az európai önkéntes szolgálatomból, de biztos vagyok benne, hogy minden hónap még tartogat újabb tapasztalatot, újabb élményt.