1. nap - Utazás, ismerkedés

Utazás szempontjából most a másik szélsőség volt érvényes: én utaztam a legkevesebbet :-) Gyergyóból Brassóba egy rövid vonatozás volt az egész. Aztán természetesen ha első este, akkor ismerkedés.

Délután 6-ra kellett megérkezni Brassóba, hat előtt 5 perccel érkeztem meg a szállodához, azt hittem elkéstem, végül kiderült, hogy a szervezőket leszámítva én vagyok az első. Az első két csapatot most hozzák mikrobusszal a bukaresti reptérről.

Az ARO Palace-ben voltunk elszállásolva. Első látásra de talán még napokig lenyűgöző volt, ez volt az első 5 csillagos élményem: csillogás, kényelem, meglátni, szemlélni és megtapasztalni azt, amit a felsőosztály engedhet meg magána. Arra mondjuk nem volt időnk, hogy kipróbálhassuk a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat, hiszen alig volt szabadidőnk :-)) A kényelem viszont tényleg maximális pihenést nyújtott a képzés alatt.

A formálisabb megnyitót a nemzeti ügynökség képviselői tartották. Amint az az első találkozásokra jellemző eleinte elég feszült a hangulat, de néhány játékkal sokat lehet segíteni a problémákon. Első este két jó játékot játszottunk. Az elsőt gyors ranidnak hívják, két körben szembeültünk egymással, majd néhány percben egyetlen kérdést tettünk fel egymásnak. A külső kör minden kérdés után vándorolt tovább, így a játék végén kilenc személyről tudtunk meg egy-egy dolgot.

Ezeket egy lapocskán majd elhelyeztük egy táblára az illető neve mellé. A szabályok tisztázása nagyon kreatív módon történt, kis csoportokban felmérést kellett végezni különböző kérdésekről: cigarettázol-e, mivel motiválod magad a munkára, mennyi ideig zuhanyzol, milyen nyelveken beszélsz, vegetáriánus vagy-e, voltál-e már Brassóban, internetfüggő vagy-e, napi hány órát dolgozol, koránkelő-későnfekvő vagy-e? A felmérés végén pedig a trénerek elmondták az egyes kérdésekkel kapcsolatos tudnivalókat, mint a cigarettázási helyek, brassói kirándulás, munka nyelve, az étkezés, az internetezési lehetőségek, a munkaprogram, stb.

A szervezettebb ismerkedés után még a játéknál is lazább ismerkedésre váltottunk a welcome drink mellett, a szálloda halljában.

2. nap - Youth in Action és EVS nap

Az első igazán zsúfolt képzési nap: bevezető, Youth in Action bemutató, Európai Önkéntes szolgálat bemutatója, szervezetek bemutatkozása, hogyan válasszuk a megfelelő önkéntest?

A második nap reggelén elkezdődött az agytágítás. Bemutatkozott a szervező csapat és az előadók, megismertük az önkéntes projektek folyamatát, illetve a képzés szerkezetét, amely ehhez a folyamathoz van igazítva. A képzés folyamán gyakorlatokon keresztül végigkövetjük az előkészítést, gyakorlatba ültetést, értékelést, utánkövetést. A képzés programjának bemutatása után jöttek az ajándékok. Végülis december hatodika volt, Mikulás járás :-) A szervezők mindenkit megleptek egy kis csomaggal.

Az első feladat előtt még játszottunk egy energizer játékot, hogy igazán formába kerüljünk. A feladat során csoportokban kellett megtaláljuk egy-egy mondat szavait, majd a mondatot eljászva bemutassuk a többieknek. Minden mondat az Európai Önkéntes Szolgálattal volt kapcsolatos.

A játékos feladat után következett az első előadás, amely egy központi fontosságú elemről, a tanulásról szól. Ugyanis az önkéntes szolgálat elsősorban egy nagy tanulási tapasztalat, amelyet az önkéntes átél. A tréningeken természetes, hogy nem csak hallunk bizonyos dolgokról, hanem meg is tapasztaljuk őket játékok és gyakorlatok során. Most megismerhettük az önszervező tanuló tulajdonságait, a tanulás megtervezését, kérdőíveket töltöttünk ki.

Délután bemutatót láthattunk az Európai Önkéntes Szolgálatról, majd az előkészítés szakaszának első lépésével kapcsolatos feladatot kaptunk, melynek lényege, hogy meg kellett találjuk a megfelelő önkéntest a leírásban szereplő szervezet projektjéhez.

Estére elkészítettük a szervezeteink bemutató asztalát. A vacsora után a SOHO Galéria keretében mindenkinek volt néhány perce a szervezet bemutatására is.

3. nap - EVS tevékenység és a tanulás

A harmadik nap az önkéntes projektek folyamatát követtük tovább, valamint igen sokat foglalkoztunk a tanulás témakörével.

Reggeli és feltöltő játék. A szokásos forgatókönyv. A harmadik nap reggelén azt játszottuk, mintha mindenkinek lenne egy labdája, és azt pattogtatná. Aztán mikor két személy találkozik "labdát" illetve mozgást cserél. Aztán kezdődtek is a feladatok. Az előző nap a tervezés szakaszában jártunk, amikor is arról tanultunk, melyek a fontos szempontok az önkéntesek kiválasztásánál. Ezen a napon továbbléptünk, és az önkéntes projekt gyakorlati szakaszát szimuláltuk: kicsoportokra oszlottunk és azokon belül is két részre: a küldők és a fogadók csoportjára. Különböző kérdéseket kellett átgondoljunk, ami az önkéntes tevékenységével kapcsolatos. A küldő szervezet az önkéntes felkészítéséről, a fogadó szervezettel való egyeztetésekről, az önkéntessel való kapcsolattartásról kellett gondolkodjon. A fogadó szervezet pedig a küldőkkel való egyeztetéstől kezdve, az önkéntes érkezésével, az első hetek legfontosabb feladataival, a tevékenységekkel, a mentor problémájával, a küldő szervezetnek való visszajelzésekkel, az évközi képzéssel, a tanulástámogatással kapcsolatos kérdéseket kellett átgondolja.

Ebéd előtt még foglalkoztunk kicsit a saját tanulásunkkal, újra elővettük a tegnapi kérdőíveket, és kitöltöttük a következő részt. Ebéd után tovább foglalkoztunk a tanulás kérdésével. Kipróbáltuk hogyan tanulunk különböző dolgokat, beszélgettünk a tanulási stílusokról illetve arról, hogyan lehet a különböző tanulási stílusú személyeket támogatni a tanulási folyamatokban.

Este csoportos városnézésre került sor, megnéztük Brassó belvárosának nevezetességeit, majd kimásztunk egyik hegyre egy vendéglőbe, ahol vacsoráztunk és buliztunk egyet.

4. nap - Az önkéntes támogatása, kulcskompetenciák, kiértékelő

És már itt is van az utolsó képzési nap. Az előző napokhoz hasonlóan igen sok hasznos újdonsággal.

Az utolsó napon is jól elkülöníthetően három nagy tömbben vettünk részt. A reggeli feltöltő játék után (amelyre az előző napi kirándulás és bulizás miatt méginkább szükség volt) elkezdődött az első tömb, amely az egész délelőttöt felölelte. Ez pedig az önkéntes támogatásáról szólt, a mentorálásról. Az egész tömb egyetlen hosszú játékból és ennek megbeszéléséből állt. A játékhoz hármas csapatokat alkottunk, melyben a következő szerepek voltak: az önkéntes - vezetett személy szerepe, a mentor - vezető személy szerepe és a megfigyelő szerepe. Három fordulón keresztül játszottunk vakvezetést, illetve minden fordulóban volt egy feladvány is, amelyet a bekötött szemű önkéntes a mentor segítségével meg kellett oldjon.

Én az első fordulóban voltam bekötött szemű. A vakvezetéskor érintéssel illetve szavakkal is irányíthatott a vezetőm, aki Rita volt Angliából. Mindketten beszélhettünk és a közös angol nyelvet használhattuk. Miután bekötött szemmel körbejártuk a szállodát (a vendégek kisebb-nagyobb meglepetésére ;) ) visszaérkeztünk a terembe, ahol várt az első feladvány: Európa térképét kellett lerajzolnunk. Én bekötött szemmel rajzoltam, a vezetőm pedig szavakkal irányított, kérdéseimre válaszolt. A megfigyelő szorgalmasan jegyzetelt.

A második körben a szerepek cserélése után mindenki már csak a saját nyelvén beszélhetett, így szimuláltuk az önkéntesség során fellépő nyelvi korlátokat. Szintén volt vakvezetés, de most már csak saját nyelvünkön segíthettünk a ránkbízottnak. Nálunk különleges helyzet volt, én Emanuelt vezettem, és a románul feltett kérdéseit értettem, viszont ő semmit nem az én magyar segítő szavaimból. Gyorsan megtanultuk az irányokat (jobbra, balra, állj, előre, fel, le) aztán már nem is volt probléma. A teremben az volt a feladatunk, hogy néhány üres ásványvizes palackból, A4-es lapból, ragasztó és spárga segítségével magas tornyot kellett építeni. Emanuel építkezett én segítettem.

A harmadik körben már nem lehetett szavakat használni. Itt most Emanuel vezette Ritát, én pedig megfigyelő voltam. A vakvezetés után a terembe visszaérve Ritát az a feladat várta, hogy dobókockát kellett kartonból készítenie. Az előző feladványokhoz képest hasonlóan jól szórakoztunk :-)

Végül megbeszéltük a játék tanulságait, az önkéntes és a mentor kapcsolatát, a mentor feladatait, szerepeit, illetve hogyan tudja ezeket a szerepeket jól ellátni.

Délután újra a tanulással foglalkoztunk. Megismerkedtünk a kompetenciák egyik csoportosítási módszerével, amelyet a liszaboni stratégia elkészítésekor is alkalmaztak, és amelyet a kulcskompetencia-modellnek is nevezhetünk. Azóta már mindkét youth-os pályázatban felhasználtuk a modellt, már ezen a nyelven tudunk írni.

Szó volt még a Youthpass-ról, amely a Youth in Action programban résztvevők számára jelent egy írott, oklevél-szerű elismerést arról, hogy résztvettek egy ilyen projektben és felsorolja, hogy milyen területeken fejelsztették a képességüket. Visszatértünk az előző példánkhoz is, foglalkoztunk azzal az önkéntesünkkel, akit az előző feladatok során kiközvetítettünk egy szervezethez, és a tevékenységét is figyeltük. Most az önkéntes projekt végéhez érve a tanulás elismeréséről, a projekt kiértékeléséről beszélgettünk.

Végül megtörtént a képzés kiértékelője is, illetve előkészítettük a nemzetközi ifjúsági projektekben megszokott interkulturális estet, amely most egyben a búcsúest is volt.

5. nap - Hazautazás

És már itt is volt a képzés vége. És az a ritka öröm, hogy már akkor otthon lehettem, mikor mások még el sem hagyták az országot.

Az utolsó nap reggelétől egymás után indultak a csoportok a bukaresti reptér felé, néhányan vonatozni indultunk. Leszámítva, hogy kellett egy kis égi segítség, hogy ne késsük le a vonatainkat (aznap változott a menetrend) egy szokásos belföldi vonatozással haza is értem.

A képzés nagyon hasznos és nagyon kellemes volt. Rengeteg új dolgot tanultam az önkéntességről, nemzetközi önkéntes projektektről. Azon kívül, hogy megismertem a modelleket, mindent ki is próbálhattunk: az önkéntes projekt egyes szakaszait, a küldő-fogadó-koordináló szervezetek feladatait, a tanulástámogatást és mentorálást, a projekt életbeültetésének folyamatát, kiértékelést, utánkövetést.

Sok új ismerőst is szerezhettünk különböző országokból, és így már két hálózatunk is van, az egyesület későbbi projektjei szempontjából potenciális partnerekkel. Leginkább az angolokkal , osztrákokkal, finnekkel barátkoztam össze, valószínű, hogy lesznek majd közös projektjeink a jövőben.

Ezen a képzésen találtam ki, hogy egy önkéntes központot is létre kellene hozzunk az egyesületben, hogy lehetőséget biztosítsunk a gyergyói fiataloknak arra, hogy külföldön szerezhessenek tapasztalatokat, illetve a gyergyói szervezetek számára önkénteseket fogadhassunk.