Az igény
Általánosan létező kihívás az ifjúsági szervezetek életében a gerenációváltások áthidalása. Ez a kihívás a középiskolás szervezetekre méginkább érvényes, hiszen a fiatalok csupán 1-2 évet tudnak tevékenykedni a szervezetben.
A HADIT-ban tevékenykedők nagyrésze jelenleg 11. osztályos vagy végzős diák. A csapat és a szervezet legfontosabb igénye idén az utánpótlás és a folyamatosság biztosítása. Az elmúlt egy év alatt bebizonyosodott, hogy a megye-szintű együttműködés életképes és eredményes, a szövetség nagyobb társadalmi hatást tudott kifejteni mint a kisebb iskolai diáktanácsok külön-külön.
A projekt
Annak érdekében, hogy kivédjük a generációk változásának veszélyeit, a fiatalok eddigi munkájának eredményeit továbbra is kamatoztatni lehessen és a szervezet fejlődni tudjon, egy továbbképzési projektet akarunk megvalósítani.
A projekt elsődleges célja a hargita-megyei fiatal középiskolások továbbképzése annak érdekében, hogy megyei szintű együttműködéseket és projekteket legyenek képesek megvalósítani. Közvetett célunk pedig a HADIT utánpótlásának és folyamatosságának biztosítása.
A projekt a nem-formális tanulás útján szeretné a fiatal középiskolások (9-10. osztályosok) képességeit fejleszteni. A továbbképzési program képzési hétvégékből, szakmai gyakorlatból valamint kiértékelő hétvégéből áll. Első lépésben 60 fiatal számára szeretnénk népszerűsítő, informáló tábort szervezni a diákönkormányzatokról, középiskolás ifjúsági szervezetek életéről és tevékenységéről. Ezek közül a fiatalok közül kerül ki az a 16 motivált személy, aki a projekt további részében a képzéssorozaton valamint a szakmai gyakorlaton is részt vesz. A képzéssorozat különböző témaköröket érint, célja az új csapat összerázása és képességeinek fejlesztése. A szakmai gyakorlat során az új csapat egy általuk kitalált és megtervezett projektet ültet a gyakorlatba, a régi csapat pedig kortárs-segítőként, szupervizorként figyeli a tevékenységüket, szükség esetén segítséget nyújt a fiatalabbaknak a projekt megvalósításában. Végül a záró-hétvégén a fiatalok kiértékelési technikákat tanulnak, kiértékelik a megvalósított gyakorlati projektet.
A projektünk során egy komplex képességfejlesztési és tanulási folyamatot viszünk végig. A folyamat keretét a nem-formális tanulás jelenti, amely során az elméleti és gyakorlati elemek ötvöződnek. A résztvevőknek lehetőségük van a tréningeken az elméleti tudás megszerzésére, különböző szimulációs gyakorlatokban való kipróbálására is, de ugyanakkor ezt a tudást a való világban is kipróbálják. A terepen szerzett gyakorlati tapasztalatukat a kiértékelő hétvégén csoportgyakorlatok segítségével emeljük tudatos szintre, lehetőséget teremtve arra, hogy tapasztalataik tudássá alakulhassanak, amelyet későbbi cselekvéseik során új viselkedési mintaként használhatnak.
A képzések során különböző kulcskompetenciákat fejlesztünk: elsősorban a személyközi és társas kompetenciákat (a csapatban való munka, konfliktuskezelés, a civil életben való aktív részvétel, különböző hátterű személyekkel való közös munka, csapaton belüli kommunikáció), kommunikációs kompetenciákat, vállalkozói kulcskompetenciát (különböző ötleteik megvalósításához tanulhatnak módszereket, megismernek folyamatokat mint például az ötelet – a tervezés – és kivitelezés folyamatát), a digitális kompetenciákat (számítógép és internet használata a kapcsolattartásban, tervezésben), elméleti modelleket ismernek meg a projektmenedzsment, pályázati menedzsment, pénzügyi menedzsment területén, valamint nem utolsó sorban a kiértékelő hétvégén megismerkednek az önszervező tanulás elemeivel is, ezáltal fejlesztve a tanulni tanulás-i kompetenciáikat.
A projekt eredményeként 60 középiskolás fiatal ismerkedik meg a diákönkormányzatok fogalmával és tevékenységével, közülük 16-an pedig egy képzési program segítségével fejlődnek tudásban és képességekben. Egyéni szinten ezt a tudást felhasználhatják az ifjúsági szervezeti tevékenységük során, ötleteik megvalósításában, projektek tervezésében és életbe ültetésében, valamint hosszútávon szervezeti munkában, szakértői munkában, vállalkozásban.
Szervezeti szinten a Hargita Megyei Magyar Diáktanácsban létrejön egy új csapat, amely képes arra, hogy a régi generációtól átvegye az egyesületet, tovább tudja éltetni a megyei együttműködést, és hasonlóan jelentős eredményeket érjen el az ifjúsági munka területén.
A projekt megvalósítása és ütemterve:
Továbbképzési projektünk 4 részből áll: DÖK-START tábor, Képzéshétvégék, Résztvevők által szervezett program, Kiértékelő hétvége.
DÖK-Start tábor
A projekt egy 4 napos táborral kezdődik, amelyet ... között a tavaszi vakációban valósítunk meg. A tábornak 60 résztvevője lesz, hargita megyei 9-10. osztályos diákok, körülbelül 15 középiskolából. A tábor célja, hogy a résztvevő fiatalok megismerjék a diákönkormányzat fogalmát, szerepét, tevékenységét, tapasztalják meg a közösségi érzést és az aktív részvétel varázsát. Ennek érdekében előadásokat fogunk tartani a diáktanácsok működéséről, szerepéről, eddigi tevékenységeinkről, valamint kis és nagycsoportos szerepjátékokat játszunk. Különböző játékos feladatok elé állítjuk a résztvevőket, amely során kiscsoportokban megtapasztalhatják a csapatmunkát, a különböző célok elérésének örömét, a közösségi összefogást, a probléma-helyzeteket és ezek megoldási próbálkozásait.
Ebből a nagycsoportból kerül ki az a 16 fiatal, akik a képzési program további tevékenységeiben részt vesznek. A jelentkezőket motivációs levél és a táborban a csoportmunkák során végzett tevékenységeik alapján választjuk ki.
Képzéshétvégék
.... között 4 képzéshétvégére kerül sor a megye különböző településein. A hétvégék során különböző témakörökben biztosítunk tréninget.
· Az első hétvége központi témája a csapatépítés. A résztvevők játékos feladatokat teljesítenek csapatban így tapasztalva meg a különböző csoport-szerepeket. Ezeket a kiértékelésekkor tudatosítjuk bennük, javítva az önismeretüket és a csapatmunkáról létező tudásukat is. Együttműködési és kommunikációs játékok mellett a diákmozgalom kultúrkörében kifejlődött technikákat is használunk, mint például a Prizmajáték, amely egy kisközösség (jelen esetben az új csapat) közös jövőképének kialakítását szolgálja. A csapat működéséről megszerzett tudás két szempontból is fontos: egyrészt a képzéshétvégék alatti munkát segíti, másrészt pedig a leendő diákszervezeti vezetők a hétvége után jobban tudnak együtt dolgozni, és a saját közösségük csapatait is fejleszteni tudják.
· A második hétvégén a stratégiai gondolkodás szemléletét valamint projektmenedzsment technikákat akarunk átadni a résztvevőknek. Ahhoz, hogy a fiatalok céljaikat megvalósítsák, ötleteiket hatékonyan tudják kivitelezni szükségük van különböző módszerekre. A tréning során a tudatos célkitűzést tanítjuk, a célok részcélokra bontását, az ötletek projekttervként való előkészítését, módszereket és technikákat, amelyek ezeket a folyamatokat segítik.
· A harmadik hétvégén újra a személyközi viszonyoké lesz a főszerep. A diákszervezeti munka során a fiatalok számos konfliktushelyzetbe kerülnek: egymással, más diákokkal, szülőkkel, tanárokkal, iskolavezetőkkel. A konfliktuskezelés tréning során szituációs játékok segítségével a résztvevők megismerik saját és mások kommunikációs stílusát, megismerkednek a konfltikuskezelési stratégiákkal. Célunk, hogy konfliktushelyzetek során képesek legyenek felismerni a helyzeteket, tanuljanak meg én-nyelven beszélni, tudatosan keressék a nyerő-nyerő megoldásokat, valamint tudatosan tudjanak stratégiákat választani a konfliktusok kezelésére.
· Az utolsó képzéshétvége szintén a szervezeti munkával kapcsolatos. Pályázati menedzsment és alapvető pénzügyi menedzsment ismereteket akarunk átadni a fiataloknak. A hétvége keretében szó lesz a pályázatfigyelésről, a pályáztató szervezetekről, a pályázati folyamatról, valamint az elszámolásról is. Visszautalunk a projektmenedzsment hétvégén tanultakra, a műhelymunkák során a második hétvégén elkészített gyakorlati projekthez írunk meg egy kispályázatot.
A résztvevők által kivitelezett projekt
A képzéshétvégék után kerül sor továbbképzési programunk gyakorlati szakaszára. A 16 fiatal résztvevőnk csapata a második képzéshétvégén tervezett meg egy projektet, amelyet ezalatt ... hetes időszak alatt ( ide jön a konkrét dátum) gyakorlatba is ültetnek. A HADIT jelenlegi tagjai ebben az időszakban kortárs-segítőként figyelemmel kísérik a projekt alakulását, azzal a céllal, hogy a kiértékelés során hasznos visszajelzéseket tudjanak adni az új csapat munkájáról. Természetesen segítőként, erőforrás-személyként is számíthatnak rájuk a fiatalabbak a projekt megvalósítása során.
Kiértékelő hétvége
A kiértékelő hétvége projektünk utolsó tevékenysége, amely ... között, a gyakorlati projekt után ... héttel kerül megrendezésre. A hétvége során különböző kiértékelési technikák segítségével a csapat tagjai kielemzik közös munkájukat, az elemzés során a régi csapat tagjai visszajelzéssel szolgálnak, valamint megosztják a fiatalokkal előző szervezési tapasztalataikat és a belőlük leszűrődött tanulságokat. A hétvége többi részében a HADIT régi és új tagjai jövőbeli közös projektekről beszélgetnek, terveznek.