Dániel Botond (2008): Ifjúsági Központ Gyergyószentmiklóson in Madaras Szilárd (szerk) (2008): Gyergyószentmiklósi Integrált Városfejlesztési Terv. Konferenciakötet. Gyergyószentmiklós, 2008 december 5., 48-59.
A Gyergyószentmiklósi Integrált Városfejlesztési Terv lehetőséget biztosít arra, hogy Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata stratégiailag is foglalkozzon a város ifjúságának helyzetével, olyan projektet építsen bele ebbe a stratégiába, amely az ifjúság helyzetének fejlesztését szolgálja.
Az ifjúsággal való foglalkozás fontossága
A 2006-ban készült „Gyergyószentmiklós municípium fenntartható fejlesztési stratégiája1” szerint „azt mondhatjuk, hogy Gyergyószentmiklós városa jelenleg nagyon kedvezőtlen változásokon megy keresztül, ami elsősorban a lakosság számának alakulásában és a gazdaság teljesítményében válik mérhetővé”.
Közösségünk számára létfontosságú a jól képzett fiatal korosztály megléte, akik aktívan részt vesznek közösségi és gazdasági életünkben. Amint azt látjuk a városfejlesztési stratégiájában kiemelt problémaként szerepel az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, valamint a gazdasági versenyképesség hiánya. Mindezen problémákra válaszokat kell megfogalmazni, célokat és eszközöket, amelyek közül egyik eszköz lehet az Ifjúsági Központ is.
A gyergyói ifjúság helyzete, igényei
A gyergyói fiatalok helyzetével kapcsolatosan még nem készült egy átfogó ifjúságszociológiai kutatás. Kisebb kutatások állnak rendelkezésünkre az elmúlt évekből, amelyek célcsoportja részben vagy teljesen a gyergyói fiatalok voltak. Az oktatás minőségével, a fiatalok továbbtanulási terveivel, jövőképével Papp Z. Attila szociológus kutatásaiban találkozhatunk (156 személyes alminta)2, a Salamon Ernő Gimnázium diákjainak számítógép és internethasználatáról, oktatáshoz való viszonyáról, szabadidő eltöltéséről (446 személyes majdnem teljes körű lekérdezés)3 valamint a gyergyói oktatásirányítási rendszerről4 Dániel Botond szociológus kutatásaiban találkozhatunk. A gyergyói fiatalokra vonatkozóan információkat nyerhetünk még a kárpát-medencei szintű ifjúságkutatásokból, a Félsziget kutatásokból, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáló kutatásból is5. Készült még felmérés a Salamonos diákok szerhasználatáról is, egy prevenciós program keretében.6
A legfrissebb felmérések az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért valamint Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevéhez fűződnek. A „Légy pozitív!” ifjúsági műsor keretén belül 595 diákot kérdeztünk meg tévénézési, számítógép- és internet használati szokásairól, az Ifjúsági Központ tevékenységeinek megtervezéséhez pedig 171 diákot kérdeztünk meg a gyergyói ifjúsági élettel kapcsolatos véleményükről, valamint igényeikről.
Az Ifjúsági Központ tevékenységeinek megtervezéséhez végzett igényfelmérést 171 diák töltötte ki (magyar és román anyanyelvűek). A felmérés során használt minta iskolákra és életkorra reprezentatív, összességében körülbelül minden tízedik diákot kérdeztünk meg a VIII-XII évfolyamokról.
A kérdőív a gyergyói ifjúsági élettel, a fiatalok szabadidő eltöltésével, valamint egy ifjúsági központ tevékenységeivel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
Az első kérdéskör a fiatalok ifjúsági élettel kapcsolatos véleményére vonatkozott. Megkérdeztük a diákokat arról, hogy mennyire elégedettek a város ifjúsági életével valamint írják le, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat a városban.
Kiindulásképpen nézzük meg hány pontra értékelték a fiatalok a város ifjúsági életét. Az eredmények azt mutatják, hogy viszonylag alacsony pontszámot, 10 pontos skálán mintegy 5,16 pontos értékelést kapott a város ifjúsági élete. Korosztályok szempontjából tapasztalunk egy kis eltérést, a 15-16 évesek viszonylag magasabb pontszámot adtak (5,52-5,74), míg az idősebb korosztály alacsonyabbat 4,41-5,07-ig.
A következő kérdésben megkértük a fiatalokat, hogy indokolják meg döntésüket. Ez volt az első olyan kérdés, amely már igazán hasznos információval szolgált számunkra. Erre a kérdésre mintegy 240 tényezőt soroltak fel a fiatalok, többségében negatívat (85,40%), de voltak olyanok is, akik pozitívumokat is megemlítettek (14,60%). A pozitív válaszokat adók a rendezvényeket emelték ki (közöttük név szerint az Ifinapokat, az ifjúsági tévéműsort valamint a szemétszedő akciókat), a sportolási lehetőségeket, úgy vélik, hogy Gyergyószentmiklós előnye, hogy csendes, nyugodt hely, a fiatalok ha akarnak tudnak találni maguknak szórakozásra de önfejlesztésre is lehetőségeket.
A diákok többsége azonban inkább a hiányosságokat emelte ki az adott pontszáma megindokolásakor. A legnagyobb hiányosságnak a szórakozóhelyek hiánya (31%) valamint a rendezvények hiánya (20,8%) bizonyul. Fontos kiemelnünk azt, hogy a fiatalok egy része nem csak egyszerűen szórakozóhely hiányára panaszkodik, hanem nagyon sokan le is írják, hogy milyen szórakozóhelyre lenne szükségük.
A fiatalok hiányolják a hangulatos szórakozóhelyeket és arra panaszkodnak, hogy kocsmán és diszkón kívül nem lehet színvonalas szórakozóhelyet találni (3,75%), nincs csak a fiatal korosztályok számára kialakított, biztonságos szórakozóhely (4,58%), ahol alkohol és füstmentes környezetben szórakozhatnának (1,25%), ahol nem csak éjjel lehet szórakozni, ahová be lehet ülni akár beszélgetni is, nem kell tartaniuk mások erőszakosságától.
A szórakozóhelyek és rendezvények hiánya mellett említik a fiatalok a mozi hiányát (3,75%), sportolási lehetőségek hiányát (sportpályák, uszoda – 2,91%), a tisztaság hiányát, a közbiztonság hiányosságait, a vidék és a város közötti közlekedési kapcsolatok hiányosságait, a fiatalok alkohol, cigaretta és kábítószer fogyasztását.
Arra a kérdésre, hogy mire lenne szükség a városban arra, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat 353 javaslatot kaptunk. A válaszok egybevágnak az előző kérdésre adott válaszokkal, hiszen itt is a legtöbben a szórakozóhelyeket és a rendezvényeket emelték ki. A válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
| Nr. | Témakör | Arány |
|---|---|---|
| 1. | Szórakozási lehetőségek, szórakozóhelyek | 33,99% |
| Általánosan „szórakozóhelyek” | 12,11% | |
| Jobb minőségű, hagyományos diszkók, clubok, kocsmák | 4,81% | |
| Korosztályos szórakozóhelyek, ahova nincs mindenki beengedve | 4,81 % | |
| Biztonságos szórakozóhelyek | 4,81 % | |
| Dohányfüst és alkohol nélküli szórakozóhelyek | 1,41 % | |
| Ami nem diszkó, hanem normális bulizó hely | 1,13 % | |
| Más megjegyzés | 5,30 % | |
| 2. | Programok, rendezvények | 20,11 % |
| Koncertek | 2,83 % | |
| Bulik, fesztiválok, irodalmi kör, előadások, vitakör, délutáni tevékenységek, aktív szórakozási lehetőség, versenyek, kirándulások, táborok, kézműves körök, táncház, számítógépes játékverseny, kreatív klub, iskolák közötti programok, színjátszó kör, kulturális-művelődési program, divatbemutató, vallásos rendezvények | 1-2 megjelöléssel | |
| 3. | Különböző helyek | 17,28% |
| Mozi, filmvetítés | 9,91 % | |
| Strand | 1,69 % | |
| Kávézó, színház, vidámpart, gyorséttermek, ifjúsági központ | 0,85-0,85% | |
| Állatkert, játszó termek, nagy könyvtár | 1-2 megjelöléssel | |
| 4. | Minőségibb környezet | 10,76 % |
| Parkok, zöldterületek | 2,55 % | |
| Nagyobb tisztaság, tiszta környezet | 1,98 % | |
| Jobb közbiztonság | 1,13 % | |
| Bicikli utak, kevesebb kóbor kutya, kevesebb roma, játszóterek, sétálóutca | 1-2 megjelölés | |
| 5. | Sportolási lehetőségek | 8,49 % |
| Uszoda | 1,98 % | |
| Sporttermek, sportpályák, focipálya, műjégpálya, extrém sportnak pálya, asztalitenisz klub, sportrendezvények | 1-2 megjelölés | |
| 6. | Egyéb | 9,37 % |
| Jobb közösségi élet, vidék és város közötti jobb közlekedési kapcsolatok, teljes megelégedettség, érdektelenség kifejezése |
A fenti táblázat azt mutatja, hogy melyek azok a tényezők, amelyeket a fiatalok maguktól kiemeltek, amelyek megléte hozzájárulna ahhoz, hogy jobban érezzék magukat Gyergyószentmiklóson. Itt kell megjegyezni, hogy a fenti arányok nem azt jelentik, hogy egy bizonyos dolog meglétét milyen arányban tartják fontosnak (nem lehet például azt mondani, hogy uszodát a fiatalok 1,98 százaléka szeretne – mivel a kérdés másra vonatkozott). Ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább foglalkoztatják a fiatalokat, és maguktól írták le egy általános kérdésre adott válaszként.
Mindezek mellett jól körvonalazódnak a fiatalok legfontosabb igényei: több szórakozóhely (33,99 százalék), több rendezvény (20,11 százalék), különböző funkcióval rendelkező helyek (17,28 százalék), ebből mozi 9,91 százalék, minőségibb lakókörnyezet (10,76 százalék), sportolási lehetőségek (8,49 százalék)
Az első rész utolsó kérdései a szabadidő eltöltésére vonatkozott. A kérdés úgy volt megfogalmazva, hogy a fiatalok olyan tevékenységet is leírhassanak, amivel szívesen foglalkoznának, de nincs rá lehetőségük.
A fiatalok becslése szerint hetente átlagosan 28 óra szabadidővel rendelkeznek. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a fiatalok ennek az időnek a nagyobb részét társaságban töltik/töltenék szívesen (15,57 %) barátokkal, sétálással, szórakozóhelyeken való beszélgetéssel, ismerkedéssel. A sportolás és kirándulás együtt 14 százalékot tesz ki a diákok kedvelt szabadidős tevékenységei közül. (sportolás 7,78 százalék, kirándulás-túrázás 6,23%). Ezt követi a szórakozás-bulizás (13,08 %), moziba-filmklubba járás (10,59 %). A fiatalok közel 12,5 százaléka említette a különböző társaságban is végzett tevékenységeket – játékok, körök/foglalkozások, zenélés, tánc. Ezt követik az otthoni tevékenységek – számítógépezés, internetezés, tévézés, játszás, de olvasás, rajzolás, tanulás, barkácsolás is – összesen 12,46 %-al, valamint a rendezvényekre, programokra járás 10,59 %-al. A rendezvények között a fiatalok legszívesebben koncertekre járnának, sportrendezvényekre, de említést nyertek kulturális programok is (színház, kiállítás). A sor vége felé a különböző önfejlesztő tevékenységek (előadások, nyelvtanulás, fejlesztő foglalkozások, képzések) állnak 5,91 százalékkal, valamint a vásárlás, mint időtöltés 2,80 százalékkal.
| Nr. | Témakör | Arány |
|---|---|---|
| 1. | Társasági élet (barátok, sétálás, szórakozóhelyen beszélgetés, ismerkedés) | 15,57 % |
| 2. | Sportolás, kirándulás | 14,01 % |
| 3. | Szórakozás, bulizás | 13,08 % |
| 4. | Moziba, filmklubba járás | 10,59 % |
| 5. | Társas tevékenységek (játékok, szakkörök, foglalkozások, zenélés, tánc) | 12,50 % |
| 6. | Otthoni tevékenységek (számítógépezés, internetezés, tévézés, játszás, olvasás stb.) | 12,46 % |
| 7. | Rendezvényekre, programokra járás | 10,59 % |
| 8. | Önfejlesztő tevékenységek | 5,91 % |
| 9. | Vásárlás | 2,80 % |
| 10. | Egyéb | 2,49 % |
Az ifjúsági központ ötlete
Az Ifjúsági Központ létrehozásának terve már több évre nyúlik vissza. Még 2005 tavaszán egy kolozsvári út alkalmával Péter Róbert szociálpedagógus elmesélte Dániel Botond akkori szociológushallgatónak, hogy milyen ifjúsági központban volt szakmai gyakorlaton Finnországban. Ebből a külföldi tapasztalatból jött az ötlet, szükség lenne egy hasonló központra Gyergyószentmiklóson is. Egy olyan helyre, amely lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy találkozzanak egymással, különböző szabadidős és fejlesztő tevékenységeken vegyenek részt, mindezt egészséges környezetben, ifjúságsegítő szakemberek társaságában. Ez a központ ugyanakkor lehetőséget biztosítana az ifjúsági és más civil szervezeteknek arra, hogy irodai infrastruktúrát kapjanak, képzéseket szervezhessenek. Azáltal pedig, hogy a civil szervezetek és a fiatalok térben is ennyire közel lesznek egymáshoz, sokkal jobb esély van arra, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a civil-szervezeti életbe.
Az ötletet később Dániel Botond, Köllő Dávid és Máthé Szabolcs továbbgondolták, és 2005 novemberében elkészítették a „projektterv tervezetét”, amely az Ifjúsági és Civil Szervezeti Központ projekttervének kidolgozási folyamatát mutatja be.
2006 októberében került sor az első nyilvános találkozóra, amelyre a kezdeményező csoport meghívott minden érdeklődőt, hogy gondolkodjanak együtt a központ létrehozásáról. A találkozóra a gyergyószentmiklósi Római Katolikus Plébánián került sor 15 fiatal részvételével.
Ezen a találkozón alakult ki nagyrészt az ifjúsági és civil szervezeti központ terve, valamint megvalósításának lépései.
Az ifjúsági központ ügyének megvalósítása érdekében 2007 tavaszán létrehoztuk az „Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért” szervezetet. A szervezet legfontosabb célja az ifjúsági központ létrehozása és fenntartása, valamint a gyergyói fiatalok bekapcsolása a különböző nemzetközi programokba. Az elmúlt másfél-két évben a szervezet megerősítésén dolgoztunk, hogy képesek legyünk egy ilyen méretű feladatot ellátni. Több nemzetközi képzésen vettünk részt, több mint 27,500 eurót hívtunk le ifjúsági programokra (nemzetközi képzési program, valamint ifjúsági tévéműsor megvalósítása), akkreditációt szereztünk nemzetközi önkéntes programok lebonyolítására, bővítettük a szervezet tagságát, nemzetközi és helyi kapcsolatokat építettünk ki.
Az ifjúsági központ ötletének továbbgondolására a helyi fejlesztési műhely találkozásain került sor, ahol az Önkormányzat képviselőivel, intézményvezetőkkel, valamint különböző szakemberekkel beszéltük meg a központ létrehozásának és működtetésének lehetőségeit.
A néhány bekezdéssel ezelőtt bemutatott főbb funkciók mellett még két fontos szempontot kellett figyelembe vegyünk: a fiatalok részéről jövő igényeket, valamint a projekt fenntarthatóságát.
Az ifjúsági központ a fiatalok szemszögéből
Az igényfelmérés legutolsó kérdése foglalkozott az ifjúsági központ szerepével, működési módjával valamint a benne megvalósuló tevékenységekkel.
A fiatalok úgy képzelik el az ifjúsági központot, mint egy olyan hely, ahol a fiatalok együtt lehetnek, jobban megismerhetik egymást, szórakozhatnak, hangulatos, jól felszerelt helyiségek vannak, biztonságosak a körülmények, ahol a fiatalok szórakozhatnak, segítséget-tanácsokat kaphatnak szakképzett személyektől, különböző tevékenységeken vehetnek részt akár vakációban is.
A tevékenységeket illetően a következő sorrend alakult ki a válaszokból:
Az ifjúsági központ tervei, elképzelések
A különböző fórumokon, műhelymunkákon körvonalazódott egy ifjúsági központ terve. Az ifjúságsegítők és ifjúsági szervezetek képviselői szerint egy olyan helyre lenne szükség, amely alternatívát nyújt a kocsmázásra, lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok találkozzanak egymással, különböző szabadidős és fejlesztő tevékenységeken vegyenek részt. Mindezt egészséges környezetben, ifjúságsegítő szakemberek társaságában, akik reálisan segíteni tudnak a fiatalok különböző problémáin, képesek megszervezni a közösségi életet.
A fiatalok kifejezett igényei visszaigazolták ezeket az elképzeléseket. A leginkább színvonalasabb szórakozásra, társasági életre vágyó fiataloknak igényük van egy ilyen helyre. A fiatalok legnagyobbrészt ezen igényekre adott választ látják egy ifjúsági központban.
Mindezek mellett az ifjúságsegítő szakemberek véleménye az, hogy az ifjúsági élettel kapcsolatos más dimenziókat is figyelembe véve még több (fiatalok előtt sok esetben rejtett) funkciót lát majd el az ifjúsági központ: a biztonságos környezetet, alkohol-, dohány- és kábítószer-prevenciót, közösségfejlesztést, személyiségfejlesztést, képességfejlesztést, információhoz való hozzájutást.
Egy ilyen központ lehetőséget ad ugyanakkor az ifjúsággal foglalkozó szervezeteknek és más civil szervezeteknek, hogy közelebb kerüljenek a fiatalokhoz, be tudják őket vonni a különböző egyesületek tevékenységébe. A központ lehetőséget teremt a szervezetek számára irodai infrastruktúra igénybevételére, képzések szervezésére. Azáltal pedig, hogy a civil szervezetek és a fiatalok térben is ennyire közel lesznek egymáshoz, sokkal jobb esély van arra, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a civil-szervezeti életbe, aktívabb tagjaivá válnak a közösségünknek.
A Gyergyószentmiklósi Integrált Városfejlesztési Tervbe és pályázatba a város főterén található volt Mozi épülete kerül be, mint az Ifjúsági Központ helyszíne. Az ingatlan számos lehetőséget biztosít a különböző közösségi terek létrehozására, különböző tevékenységek megvalósítására. Ugyanakkor méreteiből adódóan működtetése magas fenntartási költséggel is jár. A műhelymunkákon többször is foglalkoztunk a fenntarthatóság kérdésével.
A központ működtetéséhez szükséges erőforrások csupán egy része pályázható a jelenlegi pályázati rendszerek keretei között. Ezek a források elsősorban a különböző programok megvalósítására hívhatók le. Az infrastrukturális és személyzeti költségekre más forrásokat kell találni.
A jelenlegi pályázati kiírás keretei között igen nehéz profitot hozó és ez által a fenntarthatóságot erősítő tevékenységet is beilleszteni a központ tevékenységei közé. A leginkább járható útnak egyes felületek bérbeadása tűnik.
Az elkövetkező időszak legfontosabb tevékenységei az épület megtervezése, a gazdasági számítások elvégzése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, amelyekből választ kapunk arra is, hogy milyen konkrét formában tud létezni az Ifjúsági Központ a volt Mozi épületében.
Az ifjúsági központ életet visz a város főterére, egy olyan helyet teremt, ahol a fiataloknak lehetőségük van a fejlődésre, a közösségbe való beilleszkedésre. Az Ifjúsági Központ egyik fontos feladata pontosan az kell legyen, hogy képességbeli-tudásbeli tőkét, valamint közösségi-kapcsolati tőkét adjon a gyergyói, gyergyó- medencei fiataloknak. Ezáltal tud hozzájárulni ahhoz, hogy tanulmányaik befejezése után a fiatalok ezekre a képességekre, valamint az itthoni közösségi kapcsolataikra támaszkodva tudják itthon folytatni életüket, a hazatérést válasszák, és közösségünk aktív tagjaként segítsék gazdasági és társadalmi életünk fejlődését.
Dániel Botond, szociológus
[1] Technológiai fejlesztés: a versenyképes város - Gyergyószentmiklós municípium fenntartható fejlesztési stratégiája 2007-2013, 2006
[2] Teleki László Intézet, MTA Kisebbségkutató Intézet, BBTE Módszertan Tanszék: A középfokú oktatás helyzete, problémái, 2005
[3] Dániel Botond: A Salamonos diákok és az információs társadalom, 2003
[4] Dániel Botond: A gyergyószentmiklósi oktatásirányítási rendszer - esettanulmány, 2005
[5] Csata Zsombor - Dániel Botond: Átmenet a képzésből a munka világába az erdélyi diplomás fiatalok körében, 2006
[6] Drogcsapda, 2007